2007.10.05. Júlia este könnyes szemekkel tette fel az Árvácska menhelynek köszönhető külföldi gazdik felé szállító autóra Berót.
Miután egész éjjel (3 óránkénti séta-szünettekkel) utazott másnap kora délután végre HAZAérkezett!

Új családját azonnal megörvendeztette hízelkedésével és szeretetteli puszi osztogatásával.

Már képet is kaptunk arról a szépséges környezetről, ahol mostantól Beró a boldog mindennapjait éli majd.

Íme:

Magyarországon senkinek nem kellett... odakint pedig rá vágytak régóta. Mondták ilyen kutyusról álmodtak pont. Legyen kedves, jól szocializált, és aktív.

Azt hallottuk, a házba is beengedik majd, s hetente háromszor futni is fog járni a családdal a környező erdőkbe-mezőkre. Németjuhász kutyusuk (akit szintén befogadtak annó) nemrég pusztult el, de él még velük egy havanese formájú szuka kutyuska is, aki pajtása lehet majd Berónak. Találkozásukkor mindkét kutya jól vizsgázott, kölcsönös szimpátia alakult ki közöttük. :) Szerencsére!

Szerintem Bero is pont ilyen gazdikról álmodozott!
Boldogok és büszkék vagyunk rá, hogy immáron Ő is jó helyen, szerető családi környezetben él!

Reméljük, hamarosan kapunk még róla hírt és képeket is!

Tegnap (2007.10.08.) kaptunk képeket
Bero kutyusról és gazdáiról.

Túl vannak az első közös kiránduláson - futáson - a környező vidéken, és nagyon jól érezték magukat.
Mesélték, Bero odaérkezése óta nagyon otthonosan érzi magát, mintha mindig is velük lakott volna. Azonnal belakta a házat, kertet és a saját kis vackát is.
A második képen látható a séta utáni édes pihengetés.

 
 
.

  Új képeket kaptunk Beró Gazdiitól  
  [2007.10.27.]   

A kutyus szemmel láthatóan remekül érzi magát! De jó! :)

Malamut-fehérjuhász keverék. Nagyon játékos  8-10 hónapos kan. Kertet, foglalkozást igényel. Enyhén pigmenthiányos. Előző gazdája azért adta be az Illatosra, mert állítólag szökős. A panzióban ennek nyomát sem vették észre, igaz, sokat kell vele foglalkozni. Nagy a mozgásigénye, de előző gazdái lakásban tartották. Kinek kell egy jó idegrendszerű, játékos vidám kan kutyus?

Hááát, azóta sok víz lefolyt a Dunán..

Majdnem vak-vezető kutya lett... Miután az augusztusi hónapot egy luxus kutyapanzióban töltötte támogatói jóvóltából, szeptember 3.-án átköltözött a Vakok Intézetének Kutyakiképző telepére. Mindenki lélegzetvisszafolytva várta a híreket. A három vizsga közül, az első két teszten szuperül vizsgázott.. ám sajnos az utolsón elbukott, mindnyájunk nagy bánatára. Azt azonban leszögezhetjük, ha volna itthon komoly lehetőség arra, hogy mozgássérült-segítő kutyává képezzék ki, abszolút megfelelne!

Mostmár sokkal-sokkal tapasztaltabbak vagyunk vele kapcsolatban (is).

Felhívás levél féle, Dallos Júlia tollából  Bero kutyus egy éves fehérjuhász-malamut keverék fiú. Nagyon játékos, nagy a mozgásigénye és folyamatosan vágyik az emberek társaságára. Imádja, ha a fülét vakargatják vagy ha a gumikarikájával közösen játszanak vele.   A vakvezető kiképző kutyaiskolában letesztelték háztartási zajokra, emberekkel, más kutyákkal és macskákkal való viselkedésre. Ezeken a próbákon tökéletesen viselkedett. Briliáns az idegrendszere, soha nem ijed meg a hirtelen zajoktól, nem akarja bántani sem az embereket, sem más kutyákat, sem a macskákat. Gyerekeket is nagyon szereti, még a kisebbeket is jól fogadja. Ideális családi kutya. Vízimádó, ha talál egy nagyobb tál vizet, akkor azonnal beleugrik és pancsol.   Azért nem lehet belőle vakvezető kutyus, mert az utcán, ha egy kerítés mögül ráugat egy kutya, akkor ő is visszaugat, nehezen fegyelmezhetővé válik, nem tud közömbös maradni. Kétszer-háromszor is rá kell szólni, mire abbahagyja a visszaugatást. Fiatal kora ellenére sokat hányódott már, nem becsülték a szeretetét eléggé és egyszerűen beadták az Illatos útra, a sintértelepre.    Kertes házba való, olyan helyre, ahol azért bemehet néha a házba megnézni a gazdikat, de fontos, hogy naponta hosszabb ideig foglalkozzanak vele a szabadban. (ivartalanított) Minden oltása és a chipje is megvan már, csak az útlevele és persze a jó gazdi hiányzik!       Szuper új gazdira lelt!    (2007.10.06.)           Köszönjük!